Hálózatszabványosítás
Nyilvánvaló, hogy a hálózatok kialakításában alapvető szerepet játszik a szabványosítás.
Ez teszi a rendszereket nyíltakká, egységeit cserélhetővé. Minden új dolog kialakulását
megelőzi a kutatás, az ehhez kapcsolódó írásos és szóbeli információcserék (cikkek,
konferenciák), majd az új dolgot gyártó rendszerek kialakítása.
Mikor célszerű az új dolgokkal kapcsolatos információhalmazt szabványosítással
rendszerbe foglalni?
- Ha ez a kutatási szakaszban következik be, ez azt jelenti, hogy az esetleg
a még nem alapos ismeretek miatt a szabvány nem lesz megfelelő, mivel az új,
későbbi kutatási eredményeket már nem lehet beilleszteni, kedvező megoldásokat
kell elhagyni.
- Ha viszont túl későn következik be a szabványosítás, akkor a gyakorlatban
már számos egymástól eltérő megoldás kerül megvalósításra, ami az ellenérdekek
miatt nehézzé teszi az egységességet igénylő szabványosítást.
A műszaki fejlődés számos esete bizonyítja ezt. Ezért a gyakorlatban a szabványok
két családja létezik: a de-jure szabványok,
amelyeket bizottságok deklarálnak, és hivatalos dokumentumokban rögzítenek és
a de-facto szabványok, amelyek
elterjedését már egy-egy konkrét megoldás széleskörű használata biztosítja.
Példa ez utóbbira a nyomtatók Centronics interfésze, vagy az IBM-PC-ben alkalmazott
számos megoldás. Természetesen számos esetben a de facto szabványokat célszerű
utólagosan de jure szabványokká alakítani.
A számítógép-hálózatok esetében is így történt:. Megjelenésükkor néhány vezető
cég termékeivel de-facto szabványokat teremtett, és a későbbi - ezeket figyelembe
vevő - de-jure szabványosítási törekvések kompromisszumos megoldásokat eredményeztek,
azaz adott műszaki problémára több megoldást tettek szabványossá.
A hálózatokban történő adatátvitel szabványosítását a régebben a CCITT
(Comité Consultatif International Télégraphique et Téléphonique), ma már
az ITU (International Telecommunications Union) nemzetközi szervezet végzi.
A szabvány rendelkezik a jelvonalakról azok kialakításáról és funkcióiról.
Ezen szabványok közül a legfontosabbakat a következőkben illusztrációként felsoroljuk.
A telefonvonalakon történő átvitelt a V sorozatú szabványok írják le. Az X sorozatú
szabványok rögzítik a digitális hálózatokon történő adatátvitel módját. A szabványoknál
esetleg megjelenő “bis” tag arra utal hogy a szabványt úgy fejlesztették tovább,
hogy régebbi berendezések használata is lehetővé váljék.
- E sorozat: Telefon szabványok
- F sorozat: Távíró szabványok
- G sorozat: Digitális hálózatok (PCM)
- I sorozat: ISDN
- Q sorozat: Digitális elérésű jelzési rendszer
- S sorozat: Távíró terminálok
- T sorozat: Teletex, fax
- U sorozat: Távíró kapcsolás-telex
- V sorozat: Telefonvonalakon történő adat-kommunikáció
- X sorozat: Adatátvitel
- V sorozat: Funkcionális specifikációs és leíró nyelv (SDL)
A V sorozat szabványai:
1. Alapok, általános előírások
- V.1 A moduláció állapotspecifikációja
- V.2 A teljesítményszintek előírásai
- V.3 A jelstruktúrák előírásai
- V.5, V.6 Szinkron vonalakon történő adatátviteli sebességek előírásai
- V.7 A használt kifejezések definíciója
2. Interfészek, modemek
- V.10 Aszimmetrikus áramhurkos vonalak elektromos viszonyai
- V.11 Szimmetrikus áramhurkos vonalak elektromos viszonyai
- V.15 Akusztikus adatátviteli csatolók
- V.19 Párhuzamos átvitelű modemek
- V.21 300 bps-os modemek
- V.22 1200 bps-os duplex modemek
- V.23 600/1200 bps-os modemek
- V.24 Adatátvitelnél használt interfészvonalak definíciója
- V.25 Automatikus hívó és válaszoló berendezések
- V.25bis V.24 kiegészítése V.25-nek megfelelően
- V.26 2400 bps-os félduplex modemek
3. Hibavédelem
- V.40 Elektromechanikus berendezések által jelzett hibák definíciói
- V.41 Hibavédelmi rendszer (átvitel független)
- V.42 Hibavédelmi rendszer modemekre (MNP 1-4)
- V.42bis Adattömörítési eljárás (MNP 5-7)
Az X sorozat szabványai:
1. Szolgálatok és felhasználói kérdések
- X.1 Felhasználói osztályok definíciói a köz- és ISDN alapú hálózatoknál
- X.2 Átviteli szolgálatok és kiegészítéseinek a leírása
- X.3 Csomagok összerakása és szétbontása
(X.25-höz)
- X.4 Jelstruktúrák (V.4-hez hasonló)
- X.10 Az átviteli szolgálatok 14 elérési osztályának definíciói
2. Interfészek
- X.20 DTE és DCE egységek közötti aszinkron folyamatok interfészének definiálása
- X.21 DTE és DCE egységek közötti szinkron folyamatok interfészének definiálása
(formátumok és eljárások)
- X.24 V.24-el megegyezik
- X.25 Felhasználó berendezések hálózati összekapcsolása dedikált vonalú csomagkapcsolt
hálózaton keresztül
- X.31 X.25 terminálok bekötése ISDN hálózatokba
3. Vezérlő jelek, kapcsolások
- X.50 Nemzetközi szinkron adathálózatok multiplexelési módszerei
4. Hálózatok
- X.121 Nemzetközi számozási előírás közhálózatokon
6. Internetworking (Hálózatok
közötti kommunikáció) (X.300-X.330)
7. Üzenetkezelő rendszerek (X.400-X.430)
8. Katalógus szolgálatok (X.500)