Hálózatszabványosítás

Nyilvánvaló, hogy a hálózatok kialakításában alapvető szerepet játszik a szabványosítás. Ez teszi a rendszereket nyíltakká, egységeit cserélhetővé. Minden új dolog kialakulását megelőzi a kutatás, az ehhez kapcsolódó írásos és szóbeli információcserék (cikkek, konferenciák), majd az új dolgot gyártó rendszerek kialakítása.

Mikor célszerű az új dolgokkal kapcsolatos információhalmazt szabványosítással rendszerbe foglalni?

• Ha ez a kutatási szakaszban következik be, ez azt jelenti, hogy az esetleg a még nem alapos ismeretek miatt a szabvány nem lesz megfelelő, mivel az új, későbbi kutatási eredményeket már nem lehet beilleszteni, kedvező megoldásokat kell elhagyni.
• Ha viszont túl későn következik be a szabványosítás, akkor a gyakorlatban már számos egymástól eltérő megoldás kerül megvalósításra, ami az ellenérdekek miatt nehézzé teszi az egységességet igénylő szabványosítást.

A műszaki fejlődés számos esete bizonyítja ezt. Ezért a gyakorlatban a szabványok két családja létezik: a de-jure szabványok, amelyeket bizottságok deklarálnak, és hivatalos dokumentumokban rögzítenek és a de-facto szabványok, amelyek elterjedését már egy-egy konkrét megoldás széleskörű használata biztosítja. Példa ez utóbbira a nyomtatók Centronics interfésze, vagy az IBM-PC-ben alkalmazott számos megoldás. Természetesen számos esetben a de facto szabványokat célszerű utólagosan de jure szabványokká alakítani.

A számítógép-hálózatok esetében is így történt:. Megjelenésükkor néhány vezető cég termékeivel de-facto szabványokat teremtett, és a későbbi - ezeket figyelembe vevő - de-jure szabványosítási törekvések kompromisszumos megoldásokat eredményeztek, azaz adott műszaki problémára több megoldást tettek szabványossá.

A hálózatokban történő adatátvitel szabványosítását a régebben a CCITT (Comité Consultatif International Télégraphique et Téléphonique), ma már az ITU (International Telecommunications Union) nemzetközi szervezet végzi. A szabvány rendelkezik a jelvonalakról azok kialakításáról és funkcióiról.

Ezen szabványok közül a legfontosabbakat a következőkben illusztrációként felsoroljuk. A telefonvonalakon történő átvitelt a V sorozatú szabványok írják le. Az X sorozatú szabványok rögzítik a digitális hálózatokon történő adatátvitel módját. A szabványoknál esetleg megjelenő “bis” tag arra utal hogy a szabványt úgy fejlesztették tovább, hogy régebbi berendezések használata is lehetővé váljék.

A V sorozat szabványai:

1. Alapok, általános előírások

• V.1 A moduláció állapotspecifikációja
• V.2 A teljesítményszintek előírásai
• V.3 A jelstruktúrák előírásai
• V.5, V.6 Szinkron vonalakon történő adatátviteli sebességek előírásai
• V.7 A használt kifejezések definíciója

2. Interfészek, modemek

• V.10 Aszimmetrikus áramhurkos vonalak elektromos viszonyai
• V.11 Szimmetrikus áramhurkos vonalak elektromos viszonyai
• V.15 Akusztikus adatátviteli csatolók
• V.19 Párhuzamos átvitelű modemek
• V.21 300 bps-os modemek
• V.22 1200 bps-os duplex modemek
• V.23 600/1200 bps-os modemek
• V.24 Adatátvitelnél használt interfészvonalak definíciója
• V.25 Automatikus hívó és válaszoló berendezések
• V.25bis V.24 kiegészítése V.25-nek megfelelően
• V.26 2400 bps-os félduplex modemek

3. Hibavédelem

• V.40 Elektromechanikus berendezések által jelzett hibák definíciói
• V.41 Hibavédelmi rendszer (átvitel független)
• V.42 Hibavédelmi rendszer modemekre (MNP 1-4)
• V.42bis Adattömörítési eljárás (MNP 5-7)

Az X sorozat szabványai:

1. Szolgálatok és felhasználói kérdések

• X.1 Felhasználói osztályok definíciói a köz- és ISDN alapú hálózatoknál
• X.2 Átviteli szolgálatok és kiegészítéseinek a leírása
• X.3 Csomagok összerakása és szétbontása (X.25-höz)
• X.4 Jelstruktúrák (V.4-hez hasonló)
• X.10 Az átviteli szolgálatok 14 elérési osztályának definíciói

2. Interfészek

• X.20 DTE és DCE egységek közötti aszinkron folyamatok interfészének definiálása
• X.21 DTE és DCE egységek közötti szinkron folyamatok interfészének definiálása (formátumok és eljárások)
• X.24 V.24-el megegyezik
• X.25 Felhasználó berendezések hálózati összekapcsolása dedikált vonalú csomagkapcsolt hálózaton keresztül
• X.31 X.25 terminálok bekötése ISDN hálózatokba

3. Vezérlő jelek, kapcsolások

• X.50 Nemzetközi szinkron adathálózatok multiplexelési módszerei

4. Hálózatok

• X.121 Nemzetközi számozási előírás közhálózatokon

5. OSI modell (X.200-X.299)

6. Internetworking (Hálózatok közötti kommunikáció) (X.300-X.330)

7. Üzenetkezelő rendszerek (X.400-X.430)

8. Katalógus szolgálatok (X.500)